• Az " ARANYBULLA"szövege magyarul, az eredeti latin szöveg pontos fordítása.

1222-ben, az év elején elkezdődött az Aranybulla-mozgalom. Az Aranybulla és a megújított Aranybullák szövegét olvashatjuk ezen az oldalon, majd szó esik a királyválasztási jogról, mint a Szent István óta létező szokásjogról, és az Aranybullában megfogalmazott ellenállási záradékról; - majd a királyválasztó jog  1687. évi elvesztéséről. A Habsburgok örökös királyságáról, majd a Pragmatica Sanctio után a Habsburg Lotharingiai ház uralkodási jogáról. – Itt időben nagyon előreszaladunk, mert ismertetőnk hosszúra nyúlik. – De ezután ismét visszatérünk a XIII. századba!                  

       Tartalom:                                   

          Az Aranybullamozgalom, az Aranybulla szövege;

a magyar királyválasztási jog és annak 1687. évi elvesztése,

a Habsburgok örökös királysága, majd a Pragmatica Sanctio után a Habsburg Lotharingiai ház uralkodási joga 

 Az " ARANYBULLA"szövege magyarul, az eredeti latin szöveg pontos fordítása.

 •

   Az angol Magna Charta és a magyar Aranybulla között a kapcsolat nemcsak az, hogy kor európai szelleme ekkor ért el arra a fejlettségi pontra, mely általánosan követelni kezdi az alkotmány jellegű jogbiztosítékokat. Valójában egymásra hatás is kellett, hogy legyen. Ugyanis Oroszlánszívű Richárd keresztes hadaival magyar vitézek is jártak a Szentföldön, és az 1215. évi brit Magna Charta után három évvel, 1218-ban a magyar kereszteshadjáratban, melyet a pápa utasítására Jeruzsálemi / II./ András vezetett az európai keresztes hadak vezéreként, a magyarokkal angol nemesek is mentek a Szentföldre. Így biztosan hatott a magyarokra 1222-ben a 7 évvel korábbi brit előzmény!

   Hogy megállapítsák az alattvalók jogait, és a királyi önkénynek, szeszélynek gátat szabjanak, először az egyházi rend lépett fel. A követelések teljesítésére II. Endre igéretet. Amit a püspökök követeltek az tisztán az egyházi jog terén mozgott, abból indult ki, hogy adják meg a császárnak ami a császáré és az Istennek, ami az Istené.  II. Endre kijelentette, azt, amit elvben már Kálmán király törvénye /6.,/ 14./ elismert, hogy aki a tonsurát felvette, az egyházi rendhez tartozik, azt sem birtokperben, sem tolvajlásért, se más címen világi bíróság elé  idézni ne lehessen. Papot csak  egyházi: – érseki, püspöki, préposti, esperesi és más eféle – bíróság előtt lehessen perelni.; de ha egyházi személy keres valamit világi emberen, azt viszont csak világi bíróság előtt kereshesse. Megerősítette II. Endre, hogy egyházi ember teljesen szabad legyen „szabad dénártól” /füstpénz/ , nehezéktől /pondus / és bármiféle adótól, ami a királyi kincstárnak jár. Ha valamely adószedő ilyet követelne, hozzájuk szállna, azt, mint tolvajt kiverhetik. Ugyanígy bánjanak azzal a jobbággyal, bárki, bármily nagy legyen is, ha hasonlót próbálna, akkor királyi haragot von magára. / Itt főurak és előkelő nemesek értendők a jobágy szó alatt!/ - Elleben királyi tekintéllyel, erősen megparancsolta, „hogy királyi udvarnokot, várnépet, vagy más valami szolgálatban lévőt semmiféle főpap ne vegyen fel az egyházi rendbe..” – Vagyis ne vonja ki a király embereit a szolgálat és a királyi joghatóság alól. Továbbá kikötötte, „hogy , ha azok közül, kik törvényes módon nyerték el az egyházi rendet, valamelyik vagy haszonért, vagy más valami vágyának kielégítésére,  valami rossz dolgot művelne, és így nem az igazság mintaképe, hanem botrány okozója lenne, azt főpapjai egyházi fenyítékkel megzabolázzák.” -   Az egyházi rend e szabadságát a király  és a főurak, köztük Barcfia Miklós nádor és soproni ispán,  Agyasz bán,  Dénes tárnokmester és bácsi ispán, Bánk országbíró és fehérvári ispán, Csák Demeter asztalnokmester és vasvári ispán – mind ismert nevű, országos férfiak – egyértelműleg állapították meg; királyi oklevéllel, királyi pecsét alatt megerősítették és kimondták, hogy ha II. Endre fiai, vagy utódai, valamint jobbágyai közül valaki e rendelés ellen vétene, azt az Isten átka verje meg!

Az egyháziak után a világiak is felemelték a szavukat épp úgy, mint hét évvel előbb, 1215-ben Angliában, János király idejében, aki szintén gondatlan és erőszakos, sőt még kegyetlen ember is volt. Magyarországon nem volt fegyveres felkelés, mint Britanniában, János király ellen, mikor tőle a runymedi mezőn Anglia nagy szabadságos levelét, a „Magna Charta”-t kicsikarták;- de azért mégis eszébe jutott II. Endrének, hogy a magyar nemzet és közte már „korábban, gyakran,  nem csekély keserűségek támadtak.” „ Ezeket illik most eltávolítani, hogy a királyi tisztesség megtartassék; ez pedig senki által jobban nem lészen, mint általok a hazafiak által.” Megadta, megerősítette tehát „ az ország nemeseinek és egyebeknek a szabadságát, melyet a szent királytól nyertek, de mely néhány király miatt, mert némelyik bosszút állott tulajdon haragjából, némelyik a gonosz emberek tanácsára, némelyik az ő tulajdon hasznát kereste, nagyon sokban megkisebbült.” „ De az ország megjobbításáért a nemesek mind az előtte való királyoknak, mind az ő fenségének füleit gyakor ízben verdesték kérelmeikkel, folyamodásaikkal, s ő a régi törvényhez szerzett még egyéb rendeléseket, melyek az ország állapotjának megépülésére tartoztak!” / A törvényi rendelkezések elég rendszerezetlenül vannak felsorolva!/

 Az Aranybulla és annak későbbi megerősítései: 1222. - 1231. - 1351.

 • Az " ARANYBULLA"szövege magyarul, az eredeti latin szöveg pontos fordítása.

 

Lehoczky József

Oldal: Az Aranybulla rendelkezései
MAGYAR URALKODÓK IDŐRENDJE ÉS ARCKÉPCSARNOKA, A MAGYAR TÖRTÉNELEM IDŐRENDJE - © 2008 - 2025 - uralkodok.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat