Lehoczky József -email: gyogyito.ero@gmail.com 

Nézz a térképre!

    A Kárpátok hegyláncai által keretezett medencét, már akkor a magyaroknak szánta Isten, mikor még ember, sem állat nem élt a földön. De a hegyek, völgyek, vizek, folyók és tengerek kialakulása idején, mikor létrejött a Kárpát-medence, alakja egy Turulmadár fejét rajzolta ki.

A Turulmadárét, mely a hunok és magyarok mitikus ősapja és totemmadara, kinek párja a nőstényszarvas Enéh lett.

   A honlap szerkesztője: Lehoczky József

 A jelenlegi általánosan elfogadott állítás a Szent Koronáról az, hogy a Latin Koronát és a Görög Koronát III. Béla tétette egybe, de ennek ellentmond az alábiakban ismertetett Petneházy István kutatótól származó állítás.

 

 Baják László írja a koronáról Lehoczky Józsefnek:

A Magyar Nemzeti Múzeum tudományos munkatársa vagyok, és egyike azon keveseknek akik közelről figyelhették a Szt. Korona utolsó tudományos vizsgálatát, amelyet Tóth Endre volt kollégám irányított. Egyáltalán nem vagyok régi nézetek kritikátlan másolója. Az ismereteim első kézből, részben saját kutatásból származnak. Az 1990-es évek végén többek között száloptikával miliméterről miliméterre végigvizsgálhattuk, és kinagyíthattuk a Szt korona minden részletét, illesztését. A vizsgálatok többek között azt is egyértelművé tették, hogy a Szt. Korona két különböző részből van összeállítva. A technikai részleteken kívül ez már abból is látszik, hogy az alsó görög korona oromdíszei beletakarnak a felső pántok zománcképeibe. Nyilván teljes képtelenség, hogy úgy készítettek volna nagyértékű apostolképeket, hogy azután letakarják őket. Az álláspontomnak lényegi eleme, hogy a Szt. Korona formailag a XII. századi bizánci Komnenosz dinasztia császári koronáinak legközelebbi művészettörténeti párhuzama és az uralkodónk állíttatta össze, korábbi, részben szentistvánkori ereklyetárgyakból, akinek a magyar királyok közül egyedül volt módja tanulmányozni a bizánci császárok koronáját, III. Bélának, aki bizánci trónörökösként éveket töltött Konstantinápolyban. A magyar Szt Korona tehát egyrészt ereklye korona, amely egyrészt III. Béla elkötelezettségét mutatja Szt. István örökségének folytatására, másrészt egy császári
korona, amely kifejezte III. Béla bizánci trónigényét. Üdv: BAják László

 

 Az előbbi állítás a XXI. századi hivatalosan elfogadott állítás, de jogilag sántít az egész, ha a feudális jogot nézzük! Ugyanis ha egy uralkodó koronát ad egy másik uralkodónak, és az azt elfogadja, akkor azzal az ajándékozó hűbéresévé válik az ajándékozott uralkodó.

  Tehát: I. Géza király nem fogadhatott el koronát a bizánci császártól, pont akkor amikor elfoglalta Magyarország számára Nándorfehérvárt, és a  korábban Bizánchoz tartozó Szerémséget Magyarországhoz csatolta.

   Ő győztes uralkodóként a háborúban vesztes uralkodótól semmiképp sem fogadhatott el koronát, még akkor sem, ha a Szerémség  korábban Bizáncnak egy hercegsége volt. A korona elfogadása logikátlan lett volna a feudális jog szerint.

   Ipolyi Arnold püspök és történész logikailag csak kombinált, de a feudális jogot figyelembe véve, tévesen kombinált, és mai követői mind tévednek!

   Ellenben  Géza fejedelem nagybátyja, Zombor erdélyi  gyula elfogadhatta a koronát  a bizánci császártól, aki minden új, Európában megszülető államot a hűbéresévé kívánt tenni. A bizánci császár ismerte a feudális jogot, a magyaroktól ez a feudális jog ekkor még távol állt, eszükbe se jutott  hűbéresség...

    Tehát a későbbiekben  olvasható Petneházy István állítása, aki a koronát is vizsgálta, és a történelmi környezetet is figyelembe vette,-és az ő állítása, hogy a Szent Koronán Géza fejedelem képe látható!(Részletesen olvasd el a következő ismertetőt Petneházy könyvéről!)

  Amikor Géza lett a nagyfejedelem, és feleségül vette  Zombor gyula lányát, Saroltot, akkor hozományként kapta ezt a görög hűbéri koronát is. Géza fejedelem, mint  "krales"-= király,- (akit már gyererkkorában Bizáncban megkeresztek)- volt uralkodó nagyfejedelem. Mivel a "král" szó, a magyar "Ila"(gyula)= "urakodó" és a "kristiános" = "keresztény" szavak görög összeolvasztása. (Ellentétben azzal a hamis állítással, hogy a "Král" szó, az szlávoktól átvett szó...- Éppen ellenkezőleg, a szlávok vették  át a szót a magyaroktól, hiszen  szláv "királyok" csak később lettek, mint magyar királyok. A lengyel is későbbi, és cseh is későbbi, és a horvát is...- A horvát urakodó, korábban bizánci stratégosból,- csak Szent István után lett "pápai húbéres király". Ami miatt a Szent László király hódítása utáni időtől már a magyar királyok nem is koronázták meg magukat horvát koronával, mert ezzel elismerték volna a pápai hűbéri jogviszonyt. Magyarország teljen független  birodalom volt. Ezért a horvát korona egy díszítő lemezét illesztették be a Szent Kornára, mert Horvátország a Magyar Királyságnak egy tartománya lett.

(Lehoczky József:A feudális jogból kiindulva)

A görög koronára Géza fejedelem idejében tehették rá a "Géza magyar király":-"Geobitzasz pisztosz kralesz Turkiasz" (Géza, Turkia hívő királya) - görög feliratú  zománcképet. (Mely kép is Bizáncban készülhetett, Géza  nagyfejedelem számára.) A koronát aztán Géza fejedelem adta Istvánnak, aki a feudális jogot figyelembe véve: a latin és görög koronát egybeépítve koronáztatta meg magát, kifejezve ezzel azt, hogy Magyarország sem a görög, sem a (német) római császárnak nem hűbérese! Sőt, amikor halálos ágyán a Szent Koronát Nagyboldogasszony oltalmába ajánlotta, ezzel azt is kifejezte, hogy Magyarország a pápának se hűbérese, egyedül Nagyboldogasszonynak a hűbérese, annak aki az égben van, és nem földi uralkodó!

Az előbbiekből kiindulva írta meg Petneházy  István a könyvét, melyről a következő  ismertető szól... 

A Szent Korona fényyképeit megnézheted a menüpontoknál: "Őfelsége a Szent Korona, virtuális tárlat"!(bal kezed felől!)

      Megtalálható a könyv a Libri-nél.  

               A magyar Szent Korona titkai     

         Jelen előadás anyagát összeállította és

       az 519. sz. Bálint Sándor cserkészcsapat

        öregcserkész rajának összejövetelén,

               2003. május 14-én előadta:

         Dr. Lehoczky Károly cserkésztiszt.

 

                             Tartalom

Bevezetés...............................................................................................           

A corona graeca....................................................................................           

A corona latina................................................................................................

A korona eredete, származása.....................................................................

Szent István koronája.........................................................................           

A korona szentsége........................................................................................

Átalakítások, változtatások a koronán...........................................            

A Szent Korona mint műalkotás..................................................................

 

A középkorból fennmaradt magyar koronázási jelvények, országunk e féltve őrzött ereklyéi: a korona, a koronázási palást, a jogar, az országalma és a kard. Ezek közül - a rendelkezésemre álló időkeret miatt - ezúttal csak a kétségtelenül legfontosabbal, a koronával kívánok foglalkozni.

"Koronázási jelvényeink összes titkát önállóan eddig egyetlen tudomány vagy szakma nagytudású képviselői sem tudták megfejteni. A rendkívüli feladat nagyon sok tudomány és szakma ismeretét igényli, ezért azt csak széleskörű összefogással lehet megoldani."

Ezekkel a gondolatokkal vezeti be Petneházy István szerző: "Magyarország 1000 éves ereklyéi" című, a kőszegi Városkapu könyvesbolt kiadásában 2000-ben megjelent könyvét. - Elsősorban az ő kutatási eredményeit szeretném összefoglalni jelen előadásomban. - De megpróbálom ezeket az új eredményeket összehasonlítani azokkal az ismeretekkel is, melyeket a Magyar Nemzeti Múzeum 1986-os színes kiadványából szereztem. Ennek címe: "A Magyar Koronázási Jelvények", írója: _f Lovag Zsuzsanna. További forrásmunka volt számomra Nyáry Éva: "A Magyar Szent Korona zománcképei"című, művészi képekkel illusztrált albuma (Magyar Ház kiadás, Budapest, 2002. Orbán Viktor előszavával.)

A közelmúltban nagy várakozással néztem végig videokazettáról a "Sacra Corona" című filmet, melynek forgatókönyvét Nemeskürty István írta. A film elsősorban Szent László, I. Géza és Salamon történetéről szól, de van benne egy rövid jelenet a Szent Korona eredetével kapcsolatban is, mely a korábban általánosan elfogadott felfogást tükrözi. Sőt egy olyan verziót is bemutat, mely szerint a keresztpántos latin korona Szent István felnyitott koporsójából kerül elő.

Végezetül megemlítem még, hogy első ismereteimet a Szent Koronáról és a koronázási jelvényekről III. gimnazista koromban szereztem, amikor 12 évesen, kezdő cserkészként a II. osztályú próbára készültem. Ennek keretében hallottam először arról a feltevésről, hogy Dukász Mihály császártól kapta I. Géza magyar király a koronát.

Tudjuk, hogy a "magyarabb magyar" célkitűzés, a magyarság­tudat elmélyítése és a Szent Koronával kapcsolatos ismeretek szorosan összefüggő fogalmak, és ezek ma is részei cserkészprogramunknak.

Fentebb említett egyik forrásmunkám, a Nyáry Éva féle album bevezető soraiban olvashatjuk a következőket:

"A koronával kapcsolatos kutatások soha nem látott lendületet vettek, amikor a magyar Szent Korona 1978-ban hazatért az Egyesült Allamokból. Különböző elméletek, feltételezések láttak napvilágot. Tény, hogy mint ötvösremek olyan egyedi darab, hogy párhuzamok híján a mai napig nem sikerült hitelt érdemlően és minden kétséget kizáróan igazolni származási helyét és készítésének idejét. - A Szent Korona eszmei szépsége túlmutat az anyagban megvalósult szépségén. Mindkét terület külön-külön is tökéletes alkotórész, melyek a Szent Koronában harmonizálnak."

A Szent Korona a magyar államiságnak volt a jelképe. Csak az a magyar király számított törvényes uralkodónak, akit ezzel a koronával koronáztak meg.

A korona - eredetét, korát és stílusát tekintve - két különböző részből áll. A 18-ik század végén a zománcképek feliratai alapján az alsó abroncsrészt corona graeca-nak (görög koronának), a felső keresztpántos részt pedig corona latina-nak (latin koronának) nevezték el. Hozzátartozik még a korona tetején levő kereszt és alul az abroncsról le lógó 9 darab csüngődísz, az un. pendiliumok, - a láncok végén 3-3 db drágakővel.

Mielőtt részletesen elemeznénk a korona eredetével, származá­sával kapcsolatos ismereteinket, illetve feltételezéseket, tekintsük át a rendelkezésünkre álló képek és a Lovag Zsuzsanna által írt, fentebb már említett Nemzeti Múzeum-i kiadvány adatai alapján a korona ma látható egyes részleteit.

                          

A corona graeca

A corona graeca oromdíszekkel és csüngőkkel ellátott kerek abroncs, amelyet alul-felül két-két sorban felforrasztott gyöngydrót szegélyez, közöttük tartófüleken átbújtatott, drótra fűzött igazgyöngy-sor fut körbe. Az abroncson egymástól bizonyos távolságra - az alap nagy sima felületeit szabadon hagyva - rekeszzománc képek és drágakövek váltakoznak.

Az abroncs elülső felén a középsőtől egyre kisebbedő, ívelt és háromszögletű oromdíszek vannak, amelyeket az ismert gyöngydrót keretei, s tetejüket drágakövek, a két szélsőt - valószínűleg pótolt -gyöngyök díszítik. A középső legnagyobb ívelt oromdíszben trónolóKrisztust ábrázoló rekeszzománcos kép van, a többiben hátlap nélküli -ajour - zománc lemez, amelyeknek pikkely alakú rekeszeit kék és zöldzománc tölti ki.

Számos bizánci ábrázolás szerint az oromdíszes koronákat a császárnők viselték. A görög korona tehát női korona. - Az emberi fej arányaihoz képest igen nagy körmérete megegyezik a középkori koronák átlagos nagyságával, azokat ugyanis mindig fátyollal vagy szövet­sapkával bélelve viselték.

A zománcképek a bizánci császári ötvösműhely legrangosabb alkotásai közé tartoznak. - A homlokrész fölött az abroncs tetején lévő félköríves lemezen a trónon ülő Krisztusnak, a Pantoktátornak egész alakos képe látható, baljában könyvvel, jobbját áldásra emelve. Kétoldalt kerek mezőben görög névbetűi, a trónus mellett pedig egy-egy ciprus van. - Égi kíséretének, udvartartásának tagjait az abroncson levő négyszögletes zománcképek ábrázolják, - párosán fordulnak, illetve tekintenek Krisztus felé: Mihály és Gábriel arkangyal, az égi seregek vezérei, Szent György és Szent Demeter, a keleti kereszténység leginkább tisztelt, győzelemre segítő katonaszentjei, - a két orvos-szent: Kozma és Dámján pedig az önzetlen égi tudomány képviselői. -Félalakos zománcképük arany háttérből ragyog elő, kezükben attribútumaikat tartják, nevüket kék zománcbetűkkel írták melléjük.

 

            A korona hátoldalán középen az abroncs fölé gyöngydrót keretelésű, ívelt oromdísz emelkedik, nem belefoglalt, hanem a foglalatra szegecsekkel erősített rekeszzománcos képes lemezzel. - Ettől kétfelé csapokra ültetett nagyobb igazgyöngyök sorakoznak az abroncs tetején. A hátoldalon lévő kisebb összetartozó csoport képei történeti személyeket ábrázolnak. Az abroncs fölé emelkedik a földi hierarchia csúcsán álló bizánci császár, Dukász Mihály félalakos zománcképe. Koronával, császári díszruhában ábrázolták, jobbjában uralkodói jelvényét, a labárumot, baljában kardot tartva. Fejét éppúgy vörös szegélyes zöld dicsfény övezi, mint az angyalokét és szentekét, - nevét és titulusát vörös zománcbetűkkel írták az arany háttérre. Jobbján az abroncson négyszögletes zománclemezen a társcsászár (?) Konstantinosz képe helyezkedik el. A szakálltalan ifjút ugyancsak teljes császári díszben, labarummal és irattekerccsel, a császárhoz hasonlóan dicsfénnyel és vörös betűs felirattal ábrázolták. A császár balján a rangban alacsonyabb helyen Géza magyar király képe van, -"Geobitzasz pisztosz kralesz Turkiasz" (Géza, Turkia hívő királya) felirattal. A császárokénál jóval egyszerűbb, ékköves arany diadémmal, dicsfény nélkül, jobb vállán összefogott palásttal, jobbjában keresztes jogart, baljában kardot tartva ábrázolták.

A zománcképek között az abroncson egy-egy nagyobb drágakőhelyezkedik el: elöl középen egy nagy, háromszögletű indiai zafír, továbbhaladva kétoldalt egy-egy sötétvörös almandingránát, majd újabb két világos zafír és egy-egy nagy fazettásan csiszolt zafír van.

 

A corona latina

A corona latina leírását a Magyar Nemzeti Múzeum fentebb már hivatkozott kiadványából (Lovag Zsuzsanna írása) idézem. A korona elnevezés mai felfogásunk szerint már nem pontos kifejezés, legalábbis nem egyenértékű a valóban önálló koronát jelölő corona graecával. Egy kereszt-alakú, pántokból álló boltozat, amely nevét díszítő zománc­lemezeinek latin betűs feliratairól kapta. A korábbi szemlék és a fényképfelvételek nem tették egyértelművé, csak belső oldalának újabb vizsgálata bizonyította, hogy a pántokat un. kemény forrasztással erősítették a középső négyzet alakú lemezhez. Ez azt jelenti, hogy boltozatos formáját még zománc-, filigrán-, drágakő- és gyöngy­díszítésének felszerelése előtt kialakították. Eredeti rendeltetését egyenlőre nem ismerjük; a legújabb feltételezések szerint ereklyetartó része lehetett, vagy nagyméretű paténára állítható un. csillag, - a keleti liturgiában használatos tárgy. (Ez óvta a tálra (paténára) halmozott kenyérdarabkákat a leborító kendőtől.) A korona részeként arra szolgált, hogy hordozza a boltozatára állított keresztet, amely - számos ábrázolás szerint - a keleti és nyugati koronáknak egyaránt fontos eleme volt. Legfontosabb díszítése rekeszzománcos lemezekből áll, amelynek közepén a trónoló Krisztust, a pántokon pedig, két-két apostoltábrázolnak. A tizenkettőből hiányzó négy apostol - mindegyik keresztszár végéről egy-egy - tartalmi, ikonográffiai bizonyítéka a boltozat másodlagos felhasználásának: nem találunk ugyanis olyan, eredeti formájában fennmaradt középkori ábrázolást, ahol Krisztust nyolc apostol kíséretében látnánk. Az átalakítás szerkezeti, illetve technikai bizonyítéka pedig a Krisztus-kép átfúrása, a pántok végeinek levágása és a két abroncsrész összeszerelési módja.

A zománcképek közül a korona tetején lévő négyzet alakú lemez a trónoló Krisztust ábrázolja, keresztes dicsfénnyel, baljában könyvvel, jobbját áldásra emelve. Csak az ő figuráját, a trón mellett álló két ciprust és a feje melletti két, a Nap és a Hold képével díszített kerek medaillont tölti ki a rekeszzománc, a háttér maga az aranylemez. - A pántokon két-két, álló téglalap alakú zománc lemezeken apostolokat ábrázoltak, - fölül János, Pál, Jakab és Péter, alattuk Bertalan, Fülöp, Tamás és András egészalakos képét. Ezeket a lemezeket teljes felületükön zománcozták. Az apostolok latin névfeliratát fölül, vízszintes irányban, kék háttéren fehér zománccal írták. Fülöp és Tamás kivételével az apostolok feje mellett kétoldalt kis állatfigurákat, madarakat vagy négylábúakat ábrá­zoltak. A háttereket geometrikus mustrával vagy indákkal töltötték ki.

A zománcképek keletkezésének idejét - számos korábbi feltételezés után - Kovács Éva újabb kutatásai a 12. század második felére teszik, pontosabban az 1160-1180 közötti időre.

 Következik a 2. oldal

 

Oldal: A MAGYAR SZENT KORONA TITKAI - kezdő oldal-(Tévesek a mai általánosan ismert állítások?) 1.oldal
MAGYAR URALKODÓK IDŐRENDJE ÉS ARCKÉPCSARNOKA, A MAGYAR TÖRTÉNELEM IDŐRENDJE - © 2008 - 2026 - uralkodok.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat