![]()
A mai koronás magyar címer a XVI. századtól, I. Ferdinánd király korától van használatban. A Habsburgok igyekeztek kifejezni, hogy ők az Árpádok öröksége jogán uralkodnak. Korábban az éppen uralkodó királyi család címerével volt kombinálva, -általában a királyi család címere volt a pajzson, felváltva negyedelve az árpádsávval...
1. A címerpajzs jobb oldala, az árpádsávos címer, az árpádok örökségére utal. (Mindig úgy kell meghatározni a heraldikában a pajzson a jobb és bal oldalt, mintha a pajzsot mi tartanánk!)
2. A Kettőskereszt a hármashalmon a magyar államhatalom címere. A XIV. század második felétől a Királyi Tanácsnak, vagyis az ország prelátusainak, báróinak és mágnásainak pecsétje volt.
(prelates, barones et magnates regni sigullum) Székely-magyar rovásírással (és sumer írással) olvasva ennek a címerpecsétnek a jelentése: Isten Országa! A kettőskereszt alá, a halmokra a koronát II. (Habsburg) Mátyás király tette be a címerbe.
Tehát a Címerkompozíció jelentése ebben a formában:
1. Magyarország a Szent Koronáé, a Szent Korona a magyar nemességé. (1848 óta az egész nemzeté)
2. A mindenkori magyar király az Árpádok öröksége jogán,
3. az ország prelátusainak, báróinak és mágnásainak, valamint az ország nemességének akaratából viseli a koronát. (1848. óta az egész nemzet akaratából, beleértve a közrendűeket is.)
Ha nincs király akkor a Kormányzó helyettesíti a királyt! Ha Kormányzó sincs, akkor Magyarország Kormánya a magyar nemzet akaratából, az Árpádházra és Szent István király tiszteletére emlékezve, valamint a Szent Korona eszmeiségével, a magyar nemzet akaratából, minden magyar állampolgár érdekeit szem előtt tartva köteles irányítani az országot!
Az országcímer fejlődésének vázlatos rajza az 1500-as évekig:

• MAGYARORSZÁG CÍMERÉNEK ÉS ERDÉLYORSZÁG CÍMERÉNEK HERALDIKAI TÖRTÉNETE
A címer fejlődéséről és heraldikájáról részletes írásom a fenti honlapcímen olvasható!
Lehoczky József