Szent István király koronája

 

A következőkben elsőként erre a kérdésre keresünk választ: Milyen lehetett az a korona, amelyet a pápa küldött a magyar királynak, és hogy milyen koronával koronázták meg Szent Istvánt?

A Magyar Szent Korona felső részét közismerten latin koronának nevezzük, annak ellenére, hogy a keresztpántokat semmiképpen sem tekinthetjük koronának, legfeljebb egy komplett korona felső részének. E koronarész eredetét a régebbi és a mai kutatók többféleképpen magyarázzák, illetve bizonyítékok hiányában inkább feltételezik.

Ipolyi Arnold püspök 1886-ban a korona keresztpántos felső részét II Szilveszter pápa által Szent István királynak küldött adomány­nak tekintette, és a korona pápai eredetét nem vonta kétségbe. -Rekonstrukciós raj/a szerint a püspök az általa is hiányolt négy apostol képével kiegészített abronccsal kötötte össze a keresztpántok négy végét s így István király koronája egy sapka-koronához hasonlított. (Lásd: K.28. kép-127. old.)

A kutatók ma már általában elvetik a latin korona pápa által való adományozását. Ennek az elméletnek a hívei többek között VII. Gergely pápa levelére hivatkoznak. Eszerint Aba Sámuel a ménfői csatavesztése után III. Henrik császár a királytól zsákmányolt koronát és lándzsát visszaküldte Rómába a pápának. - A pápai levél hitelességében nem kételkedhetünk, hiszen az a vesztes ménfői csata után mindössze 30 évvel később íródott. A pápa az akkor még közismert igazságokat nem hamisíthatta meg.

Petneházy István - mint írja könyvében - a maga részéről nem tartja kizártnak, hogy III. Henrik valóban elküldte a pápának Szent István lándzsáját és egy egyszerű házi koronát, amit Aba Sámuel a csatában is használt. Ez a korona azonban semmiképpen sem lehetett azonos Magyarország Szent Koronájával. A pápai közlés igazát az a tény látszik bizonyítani, hogy Szent István lándzsája és házi koronája nem maradt ránk, az már korán elveszett.

A kutatók általában hiányolják, hogy a latin koronán csak nyolc apostol képe található, pedig Jézus 12 apostolt választott ki tanítványai közül. - A corona latina keresztpántjain az elsőként kiválasztott hét apostol képét megtalálhatjuk. Rajtuk kívül pedig még Pál apostol képe látható a koronán, aki csak Krisztus halála után keresztelkedett meg, de akit térítési tevékenységéért már az ősegyházban apostolfejedelemként tiszteltek. Péter után tehát őt illeti meg a második hely a koronán, a Pantokrátor bal oldalán.

A négy evangélistát: Mátét, Márkot, Lukácsot és Jánost, vagy csak a jelképüket (angyal, oroszlán, ökör, sas) gyakran ábrázolják együtt.

       Egyértelmű tehát: az evangélisták vagy jelképeik a koronán helyet kaphattak, sőt jelenlétük egyenesen szükségszerű volt.

A kifejtettek alapján bizonyosra vehető, hogy a hiányolt aposto­lok helyett eredetileg az evangélisták képét helyezték el a latin koronán. - Közel jár tehát az igazsághoz Peri József, aki a keresztpántok belső homorulatai alapján azt állapította meg, hogy a latin koronát jelentő "kupolás tárgyon eredetileg valóban 3-3 apostolkép szerepelt". Ez a vélemény csak annyiban módosítható, hogy a korona pántjaira eredetileg valóban 3-3  képet tettek fel, de ezek 2-2 apostol és alattuk  l-l evangélista jelképét ábrázolták. - A jelenleg ismert latin koronához természetesen hozzátartozott még egy - ma már hiányzó - abroncs, amire a két latin keresztpánt kupolát képezve ráborult.

Ezt az elveszett abroncsot valószínűleg négy darab egyenlő szárhosszúságú, úgynevezett görög kereszt is díszítette. Ezt a gondola­tot támasztja alá a kalocsai székesegyházból származó királyfej (K.33. kép - 147. old.), valamint III. Béla és felesége - szintén görög-keresztes

-  halotti koronája. (Lásd: Királysír a budavári Mátyás templomban)

Petneházy István bemutatja könyvében a fentebb kifejtettek alapján elképzelt rekonstrukciós rajzát annak a koronának, melyet II. Szilveszter pápa küldhetett Magyarországra. (S.32. - 170. old), -valamint ennek az elképzelt koronának a kiterített rajzát. (K.34. - 152. old.) Ezek szerint egy felfelé nagyobb átmérőjű, kúpos abroncson helyezték el a latin korona keresztpántjait, s az abroncs keresztpántok közötti részein helyezkedett el a négy darab, egyenlő szárhosszúságú -tehát görög formájú - kereszt. Az abroncs 12 darab trapéz alakú (felül szélesebb) lemezből áll, ezeket zsanérok kötik össze.

Magyarország Szent Koronáját alapvetően a fentebb megis­mert két önálló koronából hozták létre. - De ki és mikor végezte el a két korona egyesítését? - Erre a kérdésre próbál válaszolni a fent hivatkozott könyv szerzője a következőkben.

A pápa által küldött koronával együtt István királynak ekkor már két koronája volt, melyek közül az egyik Bizáncból, a másik Rómából származott. A pápa által küldött korona azt jelentette, hogy az állam- és egyházalapító magyar uralkodót a nyugati világ elismerte szuverén királynak. - Ugyanakkor nem akart szakítani István a keleti világgal sem, amely már Zombort és Gézát is elismerte magyar királynak.

István király a két korona által kifejezett elismerést egyaránt fontosnak tartotta, egyikről sem akart lemondani, ezért a két koronát egyesítette, a két koronából egyet készíttetett. - A két korona összeépítését minden késedelem nélkül, már 1000-ben, a koronázás előtt el is végeztette. Ez a sietség feltűnő módon mutatkozik meg az Összeállítás erősen kifogásolható minőségén és szakszerűtlenségén.

A két koronát csak úgy lehetett összeépíteni, hogy a bizánci korona abroncsára rászegecselték a pápai korona felső részét. Ennek érdekében viszont a pápa által küldött koronát szét kellett bontani két részre, - az alsó abroncsra és a felső, boltozott keresztpántra.

A keresztpántok alján lévő evangélista képeket illetve jelképeket csak úgy lehetett volna a pántokon rajtahagyni, ha a hozzátartozó trapéz alakú abroncsrészt is eldarabolják. - Ezzel a megoldással azonban a latin korona abroncsát további használatra alkalmatlanná tették volna. Ezért jobb megoldásnak találták, ha az evangélistákat lehagyják az új koronáról, és ebben az esetben megmarad a gyönyörű - a pántok stílusával megegyező - négy kereszttel díszítet abroncs, mely kiválóan használható volt házi koronának, (lásd: S.33. - T71.old.)

A latin korona abroncsa sajnos nem maradt ránk. - Jogosan feltételezhető, hogy a keresztpántokat és az abroncsát azonos stílus szerint készítették. Ebből a feltételezésből kiindulva talált rá kutatásai során Petneházy István az Oszwald-fejereklye 4 darab trapéz alakú lemezére, amelyek közül kettő - megállapítása szerint - a latin korona abroncsából származik. (93,94. old. - S.18. S.19. S.20.)

       Hasonlítsuk össze a latin korona Szt. Péter és Pantokrator képével (Magy. Nemz. Múz. füzet: Szt. Péter és Pantokrator képek). Ezek filigrándíszes formái és drágaköves díszítései nagyon hasonlítanak a latin korona apostol-képeit szegélyező díszítésekhez. - Az Oszwald-fejereklye trapézlemezeiről megállapították, hogy a két régebbi az 1000-ik év körül készült. - Ezek a bizonyítékok is megerősítik a közölt rekonstrukciós rajz helytállóságát.

A Szent István-i korona szentsége az 1000-ik évi egyesítés és koronázás idején még nem alakult ki. Ez csak akkor következett be, amikor István király - valószínűleg 1018-1019-ben - a korona tetejére felrakatta azt a szent ereklyét, amit szövetségesétől, II. Basileosz bizánci császártól kapott. Ezt az ereklyét azért részesítették nagy tiszteletben, mert abban Krisztus keresztfájának egy darabkáját helyezték el. Ezzel az utólagosan rászerelt szent kereszt által nyerte el a korona a Szent Korona címet.

Itt térünk vissza arra a korábban már ismert adatra, hogy az összeépítés idején a mostani Dukász Mihály-kép helyén még Szűz Mária képe volt.

Következik a 4. oldal

 

Oldal: Szent István koronája
MAGYAR URALKODÓK IDŐRENDJE ÉS ARCKÉPCSARNOKA, A MAGYAR TÖRTÉNELEM IDŐRENDJE - © 2008 - 2024 - uralkodok.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat